1944. május 4-én születtem Budapesten.
A Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolába jártam, majd a Rákóczi Gimnáziumban érettségiztem 1962-ben.
1966-ban végeztem színészként a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Várkonyi Zoltán osztályában.
1966-ban, a diploma megszerzése után a budapesti Madách Színház társulatához szerződtem, ahol több mint 70 prózai darab főszerepét játszottam.
A teljesség igénye nélkül, kiválasztottam néhányat az elmúlt négy évtized alakításai közül:
- Turgenyev: Egy hónap falun - Beljajev
- Schiller: Ármány és szerelem - Ferdinánd
- Szophoklész: Oidipus király - Kreon
- Ibsen: Peer Gynt - címszerep
- Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely - Vaszka Pepel
- Ronald Millar: Abelard és Heloise - Abelard
- Csehov: Sirály - Trepljov
- Madách: Az ember tragédiája - Lucifer (és Ádám, egy korábbi televíziós
változatban)
folytatás >>
2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
- Csehov: Ványa bácsi - Asztrov
- Csehov: Három nővér - Versinyin
- Szomory Dezső: II Lajos király - címszerep
- Sütő András: Csillag a máglyán - Szervét Mihály
- Háy Gyula: Isten, császár, paraszt - Zsigmond
- Illés Endre: Spanyol Izabella - Ferdinánd
- Szabó Magda: A meráni fiú - Béla király
- Maxim Gorkij: Kispolgárok - Tyetyerev
- G. B. Shaw: Pygmalion - Higgins
- Brian Clark: Mégis, kinek az élete? - Ken Harrison, a béna szobrász
- Miller: Az érseki palota mennyezete - Sigmund
- Graham Green: Utazások nénikémmel - Henry Pulling
- Rostand: Cyrano de Bergerac - címszerep
- Miller: Édes fiaim - Joe Keller
- Molnár Ferenc: Az ördög - Ördög
- Molnár Ferenc: Üvegcipő - Sipos
- Molnár Ferenc: A testőr - Színész
- Slawomir Mrozek: Szerződés - Magnus
Pályafutásom legizgalmasabb kihívásai, melyeket egyben a
sors legnagyobb ajándékának is tekintek, Shakespeare színdarabokban játszott szerepeim:
folytatás >>
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
- Szentivánéji álom - Demetrius
- Hamlet - címszerep
- Othello - Jago
- Troilus és Cressida - Hector
- Lóvátett lovagok - Don Armado
- A makrancos hölgy - Petruchio
- Vízkereszt, vagy amit akartok - Nemes Böffen Tóbiás
- Lear király - címszerep
- Hamlet - Polonius
A Madách Színház Shakespeare előadásai nagy sikert arattak a külföldi turnék során is,
Salzburg, Szentpétervár, Moszkva és Varsó városaiban.
Az elmúlt években a magyar színházakat is elárasztották a musicalek.
Annyi sok drámai szerep eljátszása után örömmel játszottam néhány musicalban:
folytatás >>
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
Magister A Vörös Malomban, Scrooge az Isten pénzében, Dickens Karácsonyi ének című művének átdolgozása alapján,
és Tevje, a Hegedűs a háztetőn c. musicalban.
A közelmúltban - kirándulva az operett műfajába is -, az Operettszínház
vendégművészeként, Szilágyi - Zerkovitz: Csókos asszony című operettjében,
Tarpataky báró szerepében mutatkoztam be.
Az évek során a rendezés egyre nagyobb és egyre fontosabb szerepet játszott a színházi munkámban. Néhány a rendezéseim közül:
- J. Kilty: Kedves hazug
- C. Higgins: Maude és Harold
- A. Miller: Két hétfő emléke
- Edmond Rostand: A sasfiók
- Shakespeare: A Windsori víg nők
- A. Wesker: A királynő katonái
- J. Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz
- Eduardo de Filippo: Vannak még kísértetek
- Molnár Ferenc: Riviera
folytatás >>
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
- Lengyel Menyhért: Taifun
- T. Williams: A vágy villamosa
- Alan Ayckbourn: Mese Habbal
- A. Miller: Alku
- T. Williams: Üvegfigurák
- Brian Friel: Afterplay - Húsz év után
- G. B. Shaw: Az ördög cimborája
- Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?
- Békés Pál: A női partőrség szeme láttára
- Zemlényi Zoltán - Mészöly Gábor: Hoppárézimi
- Herman Wouk: Zendülés a Caine hajón
- Noel Coward: Forgószínpad
- Müller Péter - Seress Rezső: Szomorú vasárnap
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
1989 - 1994 között a Madách Kamaraszínház művészeti vezetője voltam.
A színház mellett a film és a televízió is fontos szerepet játszott az életemben.
Több mint 100 filmben, tévéjátékban szerepeltem, melyekből kb. 70-ben fő-, vagy jelentősebb szerepet játszottam, mint pl.
Az ember tragédiája, Imposztorok, Utazás Jakabbal, Őrjárat az égen, Villámfénynél, Bodnárné, Fekete gyémántok,
Az élet muzsikája és a Gaudiopolisz ...
folytatás >>
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
1974-től tanítok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,
1982-ben egyetemi tanár lettem.
1988-tól 2010-ig vezettem az Egyetem Színházi Főtanszakát.
1994 és 2001 között az Egyetem rektora voltam.
Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsának elnöke vagyok.
Rektorságom alatt több nagysikerű nemzetközi fesztivált rendeztünk.
Fesztiváljaink témája:
1992-ben, Madách Imre: Az ember tragédiája
1994-ben, Molnár Ferenc színháza,
1996-ban, Shakespeare - A művészképzés nemzetközi nyelve
1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz.
A fesztiváljaink, illetve az ITI Színházi Oktatási Bizottság elnökségi tagjaként végzett
munkám eredményeként egyetemünket az a megtiszteltetés érte, hogy szoros együttműködésben dolgozhatott
a virginiai, tennessee-i, texasi és a minnesotai egyetemek színész tanszakaival, valamint több európai
város drámaképző intézetével, mint pl. London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse, Moszkva, Kijev,
Pozsony, Bukarest, Marosvásárhely, Kolozsvár és Újvidék.
folytatás >>
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
1995-ben Shakespeare workshopot vezettem egy MFA osztályban a Tennessee Egyetemen,
Knoxville-ben. 1997-ben kortárs magyar szerzők műveivel foglalkoztunk. 1999-ben visszatértem Knoxville-be
megrendezni a Komámasszony, hol a stukker? c. kortárs magyar darabot az MFA diákjaival. Majd 2001-ben ismét
színre vittük a Nevadai Egyetemen, Las Vegasban.
Színészi munkámért 1974-ben Jászai díjat, majd 1978-ban Kossuth-díjat kaptam.
Színészi és rendezői munkámért 1983-ban Érdemes Művész, majd 2004-ben Kiváló Művész lettem.
Oktatói munkámért 2002-ben az Apáczai-Csere János, valamint 2006-ban az MTA Pázmány Péter Felsőoktatási díjakban részesültem.
Színházi cikkeim rendszeresen jelentek meg a Film-Színház-Muzsika c.
újságban. Több esszém jelent meg magyar folyóiratokban.
Ezen esszék közül néhány: a Peer Gyntről szóló
"Ködben is csillog a Soria-Moria vár" címmel (Új Írás, 1977), a Jagoról
szóló "Hé, Mr. Shakespeare" címmel (Kortárs, 1978),
"Köszönöm, Prospero" (Kortárs 1979), "A sirály", esszé Csehov világáról
(Színház, 1982), "A Windsor-i víg nők és egyebek"
(Új magyar Shakespeare-tár 1988). Ezenkívül négy könyvem
jelent meg: Királyok az alagútban 1986, Emlék-próba
1995, ... sárból, napsugárból ... 2004, Kik vagytok,
hé! 2009.
2007 májusától a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává
választott. 2007-től a soproni Petőfi Színház munkájában
veszek részt, mint művészeti tanácsadó.
2010. májusában a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktori (Doctor Honoris Causa) címet adományozott.
1. | 2. |
3. | 4. |
5. | 6. |
7. |
|